Az illatok kompozíciók. Amikor a művészet és a tudomány találkozik, változatos, egyedi illatok jönnek létre. Minden ilyen illat-legyen az parfüm vagy térillatosító- előállításához több (gyakran több 10) összetevőt is használnak. Léteznek csak természetes alapanyagból álló, csak szintetikus vagy a kettő keverékéből készült illatok.
Szintetikus összetevők: kémiai laboratóriumokban, mesterségesen előállított vegyületek.
Természetes (botanikai) illatkészítés: Ezen illatanyagok összetevőit növényekből például lepárlással nyerik ki.
A többség elsőre valószínűleg azt mondaná, hogy a természetes alapanyagokból álló illatok a legjobbak, csak azt érdemes megvenni. A vega/vegán étkezést is jobbnak mondják, mint a húsfogyasztást, biztosan így van ez az illatok esetében is. A helyzet azonban ennél jóval árnyaltabb. 2021-ben a globális illatpiac mérete 46,5 milliárd dollár volt (forrás). Havonta több, mint 50 új parfüm jelenik meg a világon, és lehet, hogy még keveset is mondtam.
Az illatanyagok előállítása: 1 liter rózsaolaj előállításához 3 tonna rózsasziromra van szükség. A világ legjobb minőségű rózsatermesztő országai: Franciaország, Törökország, Marokkó, Bulgária. Az éghajlat és a talaj minősége rendkívül fontos. És a rózsa csak egy a rengeteg virágillat közül. Ezekből az adatokból is látható, hogy ennyi illat-alapanyagot előállítani képtelenség csak természetes anyagok felhasználásával. Mondhatod erre, hogy akkor állítsanak elő kevesebbet, és akkor elegendő lesz ez a rózsaszirom mennyiség is. Igen, ebben van némi igazság, de a piaci szereplők nyilván profitorientáltak. Valamint a vásárlók is elvárnak újabb illatokat, más kérdés, hogy vajon ilyen mennyiségben-e, de ez egy másik topik témája lehetne. Kis illatmanufaktúrák azonban gyakran készítenek csak növényi alapanyagokból illatokat. Erre jó példa Mar Galliti, egy magyar márka. Ezek általában drágább termékek, a fent leírtak fényében szerintem ez érthető. További probléma, hogy vannak olyan növényi illat-összetevők, amiket természetes eljárásokkal nem lehet előállítani. Úgy emlékszem, a gyöngyvirág például ilyen.
Állati eredetű alapanyagok az illatokban: Régebben a parfümök gyakori összetevői voltak állati eredetű anyagok.
Ámbra: az ámbráscet a gyomrából kiöklendezett egy nagydarab, kerek képződményt, ami az óceán tetején úszkált, ezt összegyűjtötték, és parfüm alapanyagként használták.
Pézsma: más néven mósusz, Tibetben és a Himalája környékén élő pézsmaszarvas pézsmamirigyében (prosztatájában) termelődő anyag, onnan nyerték ki.
Cibet: A cibetmacskafélék végbélnyílásánál termelődő pézsmaszagú anyag, innen vették az illatokhoz ezt az összetevőt.
Tudom, ez nem túl bizalomgerjesztő. Plusz a fent leírtakból már kikövetkeztethető, hogy ekkora illatmennyiség előállításához képtelenség ennyi állatot „felhasználni”, nincs annyi állat a Földön, ami ezt ki tudná termelni magából. Az állatvédelemről nem is beszélve. Ezeket az illatanyagokat már laboratóriumi körülmények között állítják elő.
Az illatok tartóssága: természetes illatanyagok esetén az elkészített kompozíció gyakran nem annyira tartós a bőrön, gyorsabban elillan, mint a szintetikus társaik. Ezért is szokták ötvözni a két illatanyag-típust.
A laboratóriumban előállított illatanyagok nem rosszak, csak mások, mint a természetes anyagok. Szintetikus alapanyagokból is lehet minőségi, gyönyörű kompozíciókat létrehozni. Gondolom, azzal nem árulok el nagy titkot, hogy a drogériák polcain megtalálható illatok döntő mértékben szintetikus anyagokból összeállított kreációk. Azt mondom, ne félj kipróbálni sem egyiket, sem másikat. A határ a csillagos ég, na és persze a pénztárcád. 🙂
